Mikor e sorokat írom már túl vagyunk a Lyridák meteorraj szokásos záporán, /aminek a csúcspontjából a felhős napok miatt, itt Budapesten semmit sem lehetett látni/ így aktuális, hogy éppen a Lant csillagképpel foglalkozzunk kicsit mélyebben. Nem foglal el nagy területet az égbolton, de sok szép, köztük két Messier objektumot is felfedezhetünk benne.
Kezdjük a Vegával, ami az ötödik legfényesebb csillag az égen, /0,03 mg/ és határozottan kékes színe van, ami még szembetűnőbb, ha kissé defókuszáljuk. Csillagokban különösebben nem gazdag a környéke, elfordított látással azért egy halvány becsillant. Ebben az időszakban későn kel, de 11 óra után már elég magasan van ahhoz, hogy kényelmesen tanulmányozni lehessen. /Nekem egy nagy fa lombkoronája miatt várnom kellett még egy darabig./ Mindössze 25 fényévre van, ami csillagászati léptékben mérve szinte szomszédnak számít, Tömege kétszerese a Napénak, de ellentétben a Nap egy hónapos tengelyforgási idejével, a Vegának ehhez 12,5 óra is elég, piszok gyorsan dönget. Amikor távcsővel nézzük, akkor gyakorlatilag a pólusát látjuk. Ezt részletezi az alsó kép, ami a csillagászat.hu oldalról való. Exobolygót is feltételeznek a közelében, mert érdekes csomókba áll össze az a porkorong, ami a csillagot körülveszi.
Miután megnéztem pár tagját a csillagképnek, megpróbálkoztam az M56 és M57 Messier objektumokkal. Átfésültem a béta és a gamma közti területet de nem ugrott be a Gyűrűs-köd, átálltam 100X-os nagyításra, és újra pontról-pontra letapogattam a térséget, hátha becsillan egy ködpamacs vagy egy apró foszlány. Végül konstatáltam, hogy az én műszeremmel nem elérhető az M57. Hasonlóan jártam az M56-tal is, bár ezen kevésbé lepődtem meg tudva azt, hogy a gömbhalmazok halványabbak, inkább nagyobb távcsöveknek való látványosságok. A Vegát nagy látószöggel nézve, a delta az ami magára vonja a figyelmet, egy igen fényes, gyönyörű csillagpár formájában. A jövőben még boncolgatjuk kicsit a Lyrát.
Kezdjük a Vegával, ami az ötödik legfényesebb csillag az égen, /0,03 mg/ és határozottan kékes színe van, ami még szembetűnőbb, ha kissé defókuszáljuk. Csillagokban különösebben nem gazdag a környéke, elfordított látással azért egy halvány becsillant. Ebben az időszakban későn kel, de 11 óra után már elég magasan van ahhoz, hogy kényelmesen tanulmányozni lehessen. /Nekem egy nagy fa lombkoronája miatt várnom kellett még egy darabig./ Mindössze 25 fényévre van, ami csillagászati léptékben mérve szinte szomszédnak számít, Tömege kétszerese a Napénak, de ellentétben a Nap egy hónapos tengelyforgási idejével, a Vegának ehhez 12,5 óra is elég, piszok gyorsan dönget. Amikor távcsővel nézzük, akkor gyakorlatilag a pólusát látjuk. Ezt részletezi az alsó kép, ami a csillagászat.hu oldalról való. Exobolygót is feltételeznek a közelében, mert érdekes csomókba áll össze az a porkorong, ami a csillagot körülveszi.Miután megnéztem pár tagját a csillagképnek, megpróbálkoztam az M56 és M57 Messier objektumokkal. Átfésültem a béta és a gamma közti területet de nem ugrott be a Gyűrűs-köd, átálltam 100X-os nagyításra, és újra pontról-pontra letapogattam a térséget, hátha becsillan egy ködpamacs vagy egy apró foszlány. Végül konstatáltam, hogy az én műszeremmel nem elérhető az M57. Hasonlóan jártam az M56-tal is, bár ezen kevésbé lepődtem meg tudva azt, hogy a gömbhalmazok halványabbak, inkább nagyobb távcsöveknek való látványosságok. A Vegát nagy látószöggel nézve, a delta az ami magára vonja a figyelmet, egy igen fényes, gyönyörű csillagpár formájában. A jövőben még boncolgatjuk kicsit a Lyrát.
