Abszolút magnitúdó/ fényesség: A csillagok luminozitását akkor tudjuk összehasonlítani, ha látszó fényességükből kiszámítjuk, milyen fényesek lennének 10 parszek távolságból, /a csillagászok által vett egyezményes távolságból/. Utóbbit nevezzük abszolút, valódi fényességnek. Alább a Sirius, illetve a Nagy Kutya csillagképet véve példának, távcsövön keresztül a csillagok fényessége, a bal oldali ábrának megfelelő, látszólagos képet mutatja.
 |
| https://skyandtelescope.org/wp-content/uploads/Sirius_Mags_m.gif |
Jobb oldalon már minden egyes csillag, egységesen 10 parszekre van számolva, ezzel egy egészen különböző, ám valódi, abszolút fényességérték jön ki.
Afélium/naptávolpont: A Nap körül keringő égitest pályájának a Nap középpontjától legtávolabbi pontja. Földünk júliusban éri el a Naphoz legtávolabbi pontját (afelion). Távolsága ekkor 152,1 millió kilométer, majdnem 5 millió kilométerrel távolabb van, mint a napközelpont (perihélium) idején.
Albedo /fényvisszaverő képesség/: Saját fénnyel nem rendelkező testnek az az adata, amely megmutatja, hogy a test a rá eső fényből mennyit ver vissza. A fényt tökéletesen visszaverő fehér felület albedója 1, a fényt teljesen elnyelő felszíné 0. A fehér papír albedója 0.7, azaz a ráeső fény 70 %-át visszaveri. A Hold, bármennyire is fényes, az albedója 0.07, azaz olyan sötét, mint a korom. A Föld átlagos albedója /a különböző felszíni alakzatok átlaga/ 0,3 /30%/.
Állatöv: A Föld kering a Nap körül, ezért a Földről nézve a Nap elmozdul az égen a csillagok háttere előtt. Ezt persze nem látjuk, mert a Nap erős fénye miatt nem látszanak mellette a csillagok. Az a tizenkét csillagkép, amelyet a Nap, látszó égi körútja során érint, alkotja az állatövet : Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. A Nap ugyan áthalad egy tizenharmadik, a Kígyótartó csillagképen is, de azt nem számítják az állatöv csillagképei közé.
Alsó és felső kulmináció: Egy égitest a Föld tengelyforgásától keletkező napi mozgása során körpályát ír le az égen. Pályájának a látóhatár feletti legmagasabb pontját elérve történik a felső kulmináció, amely az északi féltekéről nézve déli irányban következik be. A pálya legalsó pontja az alsó kulmináció.
Apertúraszintézis: Több kisebb távcső összekapcsolása egy rendszerré. Az ilyen rendszer teljesítőképesség szempontjából sok tekintetben úgy viselkedik, mintha egyetlen nagyméretű távcső volna. Különösen sikeresen alkalmazzák a rádióhullám-tartományban, ahol a csillagászok számára lehetőséget ad a rádióforrások finom részleteinek vizsgálatára. /A képen az új-mexikói 28 tagú rádióteleszkóp rendszer /Socorro/
Apoapszis/periapszis: Az apoapszis valamely égitest és a körülötte keringő másik test (bolygó,
üstökös, űreszköz stb.) közötti legnagyobb távolság. A periapszis valamely égitest és a körülötte keringő másik test közötti legkisebb távolság.
Apogeum: A Föld körül ellipszis alakú pályán keringő mesterséges hold (és a Hold) pályájának a Föld középpontjától legtávolabbi pontja.
Asszociáció (csillagcsoportosulás): Nagy, a nyílthalmazoknál is kevesebb (maximum néhány ezer, de jellemzően pár száz) tagot számláló, laza, szabálytalan alakú csillagcsoportosulások. A Tejútrendszerben mintegy ezer található.
Aszteroida: Kisbolygó, a Nap körül keringő kisebb (1 és 1000 km közötti átmérőjű) szabálytalan alakú kőzet anyagú égitest. Számukat 100 000 körülire becsülik, többségük a Mars és a Jupiter pályája között kering.
Asztrofizika: A fizika törvényeinek és elméleteinek alkalmazása a csillagokra és a galaxisokra azzal a céllal, hogy viselkedésüket elméleti modellek segítségével magyarázzák. Egyik speciális ága a központi égitestünket vizsgáló napfizika.
Azimut szög: A horizont délpontja és a csillag horizontális talppontja által bezárt szög az óramutató
járásával megegyező irányban mérve. A délponttól kiindulva nyugaton, északon, keleten át 0°-tól 360°-ig számítják.
Barnard csillag: 1916 júniusában E.E.Barnard a Yerkes obszervatóriumban /USA/ 10,31 ívmásodperc/év saját mozgású csillagot észlelt, mely a máig ismert legnagyobb saját mozgás. /Szerk: azóta találtak még nagyobb saját mozgású csillagot./ Ez a csillag kb. 180 év alatt akkora távolságot tett meg az égen, ami a telihold átmérőjével egyenlő. Ez a negyedik legközelebbi csillag, távolsága 1,81 parszek. Az Ophiuchus /Kígyótartó/ csillagképben található, egy 9,5 mg-os vörös törpe.
Bolometrikus fényrend: Egy csillag valamennyi hullámhossztartományra kiterjedő összsugárzásának mértéke. Közvetlenül csak űreszközök segítségével mérhető, a földről nem.
Chandrasekhar-határ: Subrahmanyan Chandrasekhar /1910-1995/ indiai származású amerikai fizikus, matematikus, asztrofizikus. Nevéhez fűződik a Chandrasekhar-határ kiszámítása, amely határérték egy csillag tömegére vonatkozóan megszabja, hogy fehér törpeként végzi, vagy szupernóvaként szétrobban. 1983-ban Nobel-díjat kapott. A NASA róla nevezte el az 1990-ben indított, Chandra röntgen-obszervatóriumot.
