A Taurus óriása: az Aldebaran

Maradva az óriásoknál, a január 5.-i estén a Deneb után még az Aldebarant tanulmányoztam. Nem zenitben, de azért igen magasan volt megtalálható éjfél tájban. Még az erős holdfény dacára is, jó pár csillag fért bele a közel 2°-os látómezőbe rajta kívül.

0.8 mg-s, mélynarancs színű színű csillag, bár a színe nekem nem jött át.Felületi hőmérséklete 4000-4700 K körüli. A Denebhez hasonlóan, az alfa Tauri is a héliumátalakulás fázisában jár. Érdekesség, hogy Edmund Halley, amikor 1718-ban a csillagok sajátmozgását bizonyította, egyik "tesztalanya" épp az Aldebaran volt. 2000 év alatt 7 fokpercet halad /a Hold átmérő negyed része/, ami egy emberöltőt alapul véve szóra sem érdemes, csillagászati értelemben mégis rendkívül gyorsan távolodik tőlünk. Van egy 14 magnitúdós társa is egészen szoros, 31"-es távolságra tőle. Ráadásul még változócsillagnak is mérték, egészen elenyésző, tizedekben mérhető a fényességváltozása amplitúdója.
Igazi óriás, átmérője a Napénak negyvenszerese, szinte a Merkúrig is elérne.

A Cygnus alfája: a Deneb

Január 5.-én viszonylag jó egem volt, még a növekvő Hold ellenére is. A Cygnus csillagkép volt első célpontom, azon belül is a Hattyú farka, a Deneb /jelentése: farok/. Már csak azért is igyekeztem időben elkapni, mert januárban késő este lebukik a horizont alá, akkor már nem észlelhető.

Egy igazi óriással van dolgunk, igen gazdag csillagkörnyezettel. Éppen e csillagsokadalom miatt maradtam a 30X-os nagyítás mellett, hogy minél többen ráférjenek. Az Alfa Cygni a 19. legfényesebb csillag az égen. Ráadásul egészen elhanyagolható mértékben változócsillag is, 1,21-1,29 mg szélső értékek között pulzál. Ilyesfajta minimális fényességváltozás egy amatőrcsillagász számára persze nem érzékelhető, de a profik kimérték.
Én ugyan nem láttam benne kéket, mindenesetre egy kékesfehér, forró, A2 színképtípusú csillag. Furcsa, hogy távolságára vonatkozóan nincsenek egyértelmű adatok. A Stellarium programban 3229 fényévet írnak, de hallani 2100-2600 fényévről is, a legelfogadottabb azonban az 1500.
Hidrogénkészletét már elfogyasztotta, feltételezik, hogy egyszer majd szupernóvaként végzi.
Egészen megdöbbentő, hogy az a Nap, ami számunkra

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/8/87/Deneb_vs_Sun.jpg

felfoghatatlanul gigantikus, eltörpül a Deneb mellett. Utóbbi átmérője 200-szor nagyobb, gyakorlatilag a teljes Föld pálya is beleférne. Ha kicserélnénk őket, pillanatok alatt hamuvá égnénk. Ez ember ilyenkor kicsit elgondolkodik azon, milyen irdatlan léptékű jelenségek vesznek körül minket, amiben mi csak hangyák vagyunk. Na de észleljünk tovább!